Zalaegerszegi Kaland
A pontkereső, amatőr autós túra keretében, a résztvevők megismerhetik Zalaegerszeg és Göcsej látnivalóit.
Dombok és völgyek, múlt és jövő, tavak és kilátók…
A Balatontól, a szlovén, az osztrák és a horvát határtól nagyjából egyenlő távolságra fekvő Zalaegerszeg első írásos említése 1247-ből származik, 1929-ben pedig megyei jogú város lett. A köztudatban sokan a Göcsej kapujaként is ismerik, hiszen innen pár perces autózással elérhető a nyugodt és természeti kincsekben gazdag kistáj. Lakossága méltán büszke arra is, hogy a település többször is bekerült az ország legvirágosabb városai közé.
Hangulatos, rendezett utcáival, tereivel, meghitt kávézóival kisváros hangulatát idézi, mégis minden elérhető, amire lakóinak szüksége van. A város bármely pontjáról 15 percen belül gyalog eljuthatunk egy erdőbe, dombtetőre vagy patakpartra; kerékpárral pedig akár egy tóhoz, ahol fürdeni, horgászni vagy csónakázni lehet.
Göcsej
Maga a Göcsej szó a dimbes-dombos, terméketlen vidék jelentésű szóból eredeteztethető. A Göcsej az ország egyik legjellegzetesebb aprófalvas vidéke, ahol – hasonlóan az Őrséghez – a dombok tetején találjuk a pár házból álló falurészeket, az ún. szegeket, s több ilyen szeg alkot egy települést.
Bazita
Zalaegerszegtől 5 kilométerre délnyugatra található. Egy dombon épült, keletről és nyugatról völgyek határolják.
1970 és 1973 között épült fel az antennával együtt 100 m magas zalaegerszegi tv-torony, amelyben 53 méter magasságban körpanorámás kávézó és kilátóterasz működik.
Babosdöbréte
Első említése már 1128-ban ismert. Ekkor, 1229-ban és 1468 Debrete, 1470 Babosdebrethe. A szláv bob = bab közszóból -s képzővel alkotott személynév került előtagként az eredetileg Döbrete helynév elé.
A Zalai-dombság területén, a Göcsejben, a Pálosfai-patak völgyében fekszik Zalaegerszeg határától két kilométerre nyugatra. A község különálló részei Kökényesmindszent és Rám. A falu korábban is szeres település volt, több részből állt. Valaha még két – ma már eltűnt – falurésze is volt: Ákosházapuszta ésSárkányrét.
Kustánszeg
Kustánszeg Zala vármegye északnyugati részén fekvő község. A település Zalaegerszegtől mintegy 20 kilométer távolságra, a Göcsej dombjai közt helyezkedik el, Becsvölgyétől kissé északra.
Nevezetességei
- Református templom
- Kustánszegi-tó
- Tájház
- Fából készült, szoknyás harangláb a 19. század elejéről (műemlék)
Útvonal- A túra kizárólag közúton, szilárd és nem szilárd burkolatú utakon vezet.
- A dimbes-dombos Zala megye földtudományi, tájképi, ipar- és kultúrtörténeti értékek sokaságát tudja felmutatni látogatóinak
- Rendszám, kötelező biztosítás és érvényes műszaki vizsga feltétel.
- A rendezvény alatt, minden esetben a KRESZ szabályai vonatkoznak.
- A tájékozódás papír alapon, itiner alapján történik.
- Az útvonal 80%-a földutas, a másik része aszfaltos, kavicsos.
- Az útvonal csak rendszámos terepjáróval járható.
- A verseny során lesznek kérdések, feladatok és speciál szakaszok is.
- A feladatlapokat a megtalált pontok alapján kiértékeljük és díjátadóval zárjuk a rendezvényt
Információ és regisztráció:
Nevezési díj és regisztráció:
Nevezési díj: 36.000 Ft / autó
A nevezés, csak a nevezési díj kiegyenlítését követően válik érvényessé.
Számla tulajdonos:
Horváth Balázs
HUF: 10918001-00000006-89260007